A levéltári kutatás egyik legnépszerűbb ága a családfakutatás, hiszen egyre többen érdeklődnek felmenőik múltja iránt.

A családfa felállításának alapvető forrásait képezik a születési, illetve keresztelési, a házassági, a halotti, valamint iskolai anyakönyvek, amelyek segítségével az időben visszafele haladva, generációról generációra fejthetjük fel őseink adatait. Mivel az anyakönyvek kutatását a jogszabályok csak korlátozásokkal teszik lehetővé, érdemes a szabadon kutatható forrásokban is böngészni, hiszen a levéltárak számos más irattal járulhatnak hozzá őseink történetének megismeréséhez.

Értékes információkat rejthetnek egyes személyek életéről a választói névjegyzékek, a közjegyzői iratok (pl. végrendeletek, házassági szerződések, hagyatéki ügyek), az árvaszéki, a cégbírósági, az ipartestületi vagy akár a pártiratok is. A kutatott személy vagy család történetének más vetületével ismerkedhetünk meg, ha megnézzük lakhelyének tervtári dokumentációját, a telekkönyvi betétek pedig elárulják az ingatlanok mindenkori tulajdonosainak nevét.

Egyes személyek, családok levéltárunk őrizetére bízták a magánhagyatékukat, amelyben különféle egodokumentumok, naplók, levelek, fényképek, igazolványok, bizonyítványok teszik élettel telivé nem csak az adott személy, de az adott kor történetét.

A levéltárakban őrzött iratok mellett könyvtári és múzeumi – elsősorban helytörténeti – anyagok egészíthetik ki a családi archívumok adatait.