Mit kell tudni a levéltárról?

Az 1873-as városegyesítést követően Buda város, Pest város, valamint Óbuda mezőváros levéltára képezi Budapest Főváros Levéltára iratanyagának alapját. A három levéltár fizikailag 1887-ben egyesült az új városháza (ma Budapest Főváros Kormányhivatala) épületében.

A Károly-kaszárnya (a mai Városháza) hatalmas épületében 1901-ben helyet kapott a levéltár iratanyaga. 1902. január 1-jén megalakult Budapest Székesfőváros Levéltára.

Az első légitámadás után a főváros létrehozta az ún. Légoltalmi letétgyűjteményt 1942-ben. A kijelölt légoltalmi helyiség a Szent István-bazilika altemploma.

1944 májusában befejeződött az iratanyag költöztetése, az átszállított iratanyag megmenekült a pusztulástól.

1945. január 16–18. A Központi Városháza épületét szovjet gránáttűz érte. A Károly körúti szárny kigyulladt és teljesen kiégett. Az itt maradt levéltári iratanyag csaknem teljesen megsemmisült.

A levéltári anyag ezt követően több telephelyen került elhelyezésre, míg végül 2004-ben a Teve utcai építkezés eredményeképpen 103 év után Budapest Főváros Levéltára egy levéltári funkciókra tervezett új épületet vehetett birtokba. A költözés az öt telephelyről négy hónap alatt lezajlott.

Budapest Főváros Levéltára ma Magyarország második legnagyobb általános levéltára. Fenntartója a főváros, tehát egyben városi levéltár is.

Jelenleg több mint 38000 folyóméter iratot és 20 millió digitális felvételt őriz. Legrégebbi irata egy 1300-ból származó pergamenre írott oklevél.

Raktáraiban a főváros működése során keletkezett hivatalos elöljárósági, tanácsi és önkormányzati, valamint jogszolgáltatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, gazdasági/vállalati és egyéb intézményi köziratokat őriz. Magániratokra is kiterjed gyűjtőköre, melynek során személyek és családok levelezése, fotói, naplói stb. is a gyűjtemény részei. Megtalálhatóak itt a fővárosi építkezések tervrajzai, a város térképei, valamint lakói születési/házassági/halotti anyakönyvei.