admin, Szerző | A pergamentől a felhőig

A hónap irata – 2026 május

Szovjet katonai topográfiai térképek – Budapest és tágabb környéke (1977–1985) A levéltár térképtári gyűjteménye 2025-ben különböző méretarányú szovjet katonai topográfiai térképekkel gazdagodott. 1992-ben, a szovjet hadsereg Lettországból történő kivonásakor – az elrendelt megsemmisítés helyett – feketén kiárusították a parancsnokság titkos térképtárát is. A világ nagy részét lefedő térképeket ma is árusítja egy rigai térképbolt; innen sikerült a térképeket megvásárolni, részben eredetiben, részben digitális másolatban. A Pulkovo 1942 (Система координат 1942 г., más néven CK–42) a Szovjetunióban bevezetett geodéziai vonatkoztatási rendszer volt, amely a térképészeti és földmérési munkák alapját képezte. A rendszer elnevezését a Szentpétervár közelében működő Pulkovo Obszervatóriumról kapta, amely a szovjet geodéziai hálózat egyik fő alapreferencia-pontja volt. Az itt bemutatott térképek a Gauss–Krüger-féle hengervetületben készültek, a Pulkovo 1942 geodéziai vonatkoztatási rendszer alkalmazásával, magassági alapszintként a balti alapszintet használva. A térképek sajátossága az ipari és közlekedési infrastruktúra részletes ábrázolása: feltüntetik többek között a vasúti csomópontokat, a hidak teherbírását és forgalmi kapacitását, a folyók jellemzőit (folyásirány, sebesség), valamint az útburkolatok típusait is. Kiemelt figyelmet kapnak a stratégiai jelentőségű létesítmények, főként az erőművek, illetve az olaj- és gázvezetékek. Budapest esetében különösen jelentősek a Csepel-sziget ipari létesítményei, a vasúti pályaudvarok és az üzemanyagtárolók ábrázolásai. Ezek a dokumentumok nem csupán kartográfiai források, hanem a 20. század második felének katonai doktrínáit, valamint a hidegháború geopolitikai és stratégiai viszonyait is tükrözik. Magyarország 1955. május 14-én csatlakozott a Varsói Szerződéshez, ami a hazai katonai térképészet szovjet mintára történő átszervezését eredményezte. HU BFL XV.16.h.295/cop6 – Szovjet katonai topográfiai térkép Budapestről, 1:50 000 (1984) HU BFL XV.16.h.295/cop7 – Szovjet katonai topográfiai térkép Budapest és Tatabánya környékéről, 1:200 000 (1984–1985) HU BFL XV.16.h.299/49 – Szovjet katonai topográfiai térkép, Budapest szelvény (Magyarország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia), 1:500 000 (1977) A térképeket válogatta és az ismertetőt készítette: Kovács Viktória levéltáros asszisztens HU BFL XV.16.h.295/cop6 – Szovjet katonai topográfiai térkép Budapestről, 1:50 000 (1984) HU BFL XV.16.h.295/cop7 – Szovjet katonai topográfiai térkép Budapest és Tatabánya környékéről, 1:200 000 (1984–1985) HU BFL XV.16.h.299/49 – Szovjet katonai topográfiai térkép, Budapest szelvény (Magyarország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia), 1:500 000 (1977)

A hónap irata – 2026 április

Szemere Bertalan és Jurkovics Leopoldina hagyatéki ügye HU BFL IV. 1343. i 470/1866. Pesti Visszaállított Városi Törvényszék hagyatéki iratai Szemere Bertalan (1812–1869) utolsó évei és halála A Habsburg–Lotaringiai-ház 1849. április 14-i trónfosztását s az április 19-i Függetlenségi Nyilatkozat kiadását követően megalakult kormány miniszterelnöki tisztét a szabadságharc bukásáig Szemere Bertalan töltötte be. A világosi fegyverletétel után Párizsba emigráló politikus az 1860-as években súlyos anyagi helyzetbe került, ami elmeállapota elborulásához vezetett. A kiállított – a szakirodalomban ismeretlen – francia orvosi bizonyítványok szerint a volt kormányfő, miután késsel támadt feleségére, 1864 decemberében került először elmegyógyintézetbe. A kor neves elmeorvosa, Alexandre Brière de Boismont már ekkor jelezte: páciense az agylágyulás tüneteit mutatja (ez a szervi elváltozás okozta később a halálát). A rövidesen amnesztiával hazatérő Szemere Bertalan állapotát 1865 áprilisában a magyar orvosok is aggályosnak ítélték és a „közbátorság tekintetéből” intézeti elhelyezését javasolták. Élete utolsó éveit a krisztinavárosi Schwartzer-féle elmegyógyintézetben töltötte, ahol 1869. január 18-án érte a halál. Előbb a budai köztemetőben, pár évvel később pedig a miskolci református temetőben helyezték örök nyugalomra. Az iratokat válogatta, illetve az ismertetőt készítette: Nagy Sándor (főlevéltáros) Az iratokat és Szemere Bertalan életének utolsó szakaszát bemutató Levéltári Mozaikok cikket itt olvashatja.

A hónap irata – 2026 március

Életrajzok, igazolások, jellemzések a Magyar Kommunista Párt budapesti irataiban HU BFL XXXV.70.b.7 43. őe. Magyar Kommunista Párt Budapesti Bizottságának kádermunka iratai (1945-1948) Ma már közismert a közszolgálati alkalmazottak 1946. évi ún. B-listás átvilágítása, de tagjainak felülvizsgálatát a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt időről-időre végrehajtotta. A Magyar Kommunista Párt Budapesti Bizottsága fennmaradt apparátusi iratai között, a 43. őrzési egységben láthatunk példákat igazolásokra, jellemzésekre és életrajzokra is, melyek közül hozok jellemző példákat. Érdekesség, hogy az első irat Kádár Jánosról készült, a következők Köböl Józsefről, a párt józsefvárosi és csepeli megszervezőjéről, nemzetgyűlési tagról szólnak, de közlöm Zsófinyec Mihály, a Hofherr és Schrantz Gépgyár, majd a Rákosi Mátyás Művek (Csepel Vas- és Fémművek) igazgatójáról, egy bolgár kommunistáról és a Vasas labdarúgó csapat tagjairól készült jellemzést, valamint egy adatközlésnek feltűntetett feljelentést is. Rácz Attila főlevéltáros

A hónap irata – 2026 február

Az ismeretlen Rajna György HU BFL X.266.f Budapesti Városvédő Egyesület iratai Rajna György hagyatéka Budapest Főváros Levéltára egyik fondjában, közelebbről a Budapesti Városvédő Egyesület iratai között található – külön állagként – a Rajna-hagyaték irategyüttese. Ez a tizenöt kisdobozból és egy nagydobozból álló, közel két iratfolyóméter terjedelmű állag főként a Rajna György által szerkesztett, Budapest köztéri szobrainak katalógusa című, 1989-ben megjelent kötet kutatási anyagait tartalmazza. Bár lényegében ez a monumentális, 653 oldal terjedelmű, helytörténeti munka tekinthető Rajna György főművének, azonban az állag csekély terjedelemben tartalmaz egyéb iratrészeket is: személyes iratokat, levelezést, beszédeket, feljegyzéseket, illetve egy igazi érdekességet, a Rajna György által hosszú évtizedek folyamán készített grafikákat (karikatúrák, portrék és színes vázlatok), festményeket, illetve nyomatokat és metszeteket is. A kiállított alkotásokból jól kirajzolódik egy eleven és színes, alkotói életút, a sokak számára eddig ismeretlen Rajna György gazdag életpályája, amelynek csupán egyik, fontos állomása volt a fővárosi szoborkatalógus elkészítése. Az iratokat válogatta, illetve az ismertetőt készítette: Györgyi Csaba (főlevéltáros)

A hónap irata – 2026 január

1944. július 10-étől a budapesti lakások kiutalásának joga Budapest Székesfőváros és Környéke Lakásügyi Kormánybiztosának kizárólagos hatáskörébe került. A kormánybiztos mindaddig elpusztultnak hitt iratai 2024-ben egy budapesti lakás falaiból kerültek elő. Az iratok közt fennmaradt itt látható névtelen feljelentő levél a korabeli budapesti háborús lakáshelyzetet néhány mondatba sűrítve világítja meg: a zsidóságuk miatt megbélyegzett, csillagos házakba kényszerült budapestiek helyzetét, megüresedett lakásaik sorsát, a kibombázott lakosság helyzetét, a házmesterek és a szomszédok viselkedését. Az irat jelzete: HU BFL VI.91 09_28 A teljes iratot letöltheti innen. A dokumentumot válogatta: Dr. Jakab Réka Az iratokról bővebben a Budapesti Levéltári Mozaikok 2025/13. században olvashatnak.