admin, Szerző | A pergamentől a felhőig

A hónap irata – 2026. augusztus

Kenedi János személyes és családi iratai BFL XIV.364 Havi bérletjegy a Palatinus Strandfürdőbe 1941-ből Budapest első szabadtéri strandja, a margitszigeti Palatinus 1919-ben nyílt meg. A strandfürdő többszöri felújítás és bővítés után nyerte el mai képét, Bauhaus stílusú központi épülete 1937-ben épült. „Minden, ami modern, minden, ami új, fellelhető itt. Lehet, hogy mindent jobb kiadásban megkaphat a fürdőző Nyugat-Európa metropolisaiban, egyet azonban nem tud felülmúlni a világ egyetlen fürdővárosa sem, azokat a tobzódó bőségű fürdőlehetőségeket, amelyeket a Palatinus strandfürdő nyújt. A húszfokos hidegmedence, a 140 méteres nagy langyos uszoda, a 45 fokos melegvizű fürdő, a nyitott zuhany, a Dunauszoda és mindezeknek megkoronázása, a hatalmas nagy hullámfürdő biztosítja az új Palatinus-fürdő egyedülálló és versenyenkívüli elsőségét.” – írta a róla az 1937. májusi megnyitó előtt a Függetlenség. A napi strandbelépő ekkor hétköznapokon 1.60, hétvégén 2 pengőbe került, és többféle kedvezményes bérletet is kibocsátottak. 1948 előtt a Margitszigetre való belépésért is fizetni kellett. A Palatinus, amely az 1937-es átépítés után egyszerre 9000 főt tudott fogadni, hamar a budapesti középosztály kedvelt nyári pihenőhelye lett. Népszerűségét a statisztikai adatokon túl az is mutatja, hogy a Palatinusra szóló bérletek, illetve a strandon készült fotók a levéltár számos családi iratgyűjteményében megtalálhatók. Írta és a dokumentumokat válogatta: Lukács Anikó Dokumentumok BFL XIV.364 Belépőjegy a Szent-Margitszigetre, 1939 BFL XIV.364 Havi bérletjegy a Palatinus Strandfürdőbe, 1941 BFL XIV.364 Fotók a Palatinusról. Részlet egy családi fotóalbumból, 1940 körül BFL XIV.210 Walleshausen Éva a Palatinuson, 1940 körül A Palatinus látogatottsága, 1930–1944

A hónap irata – 2026. június

A Magyar Úttörők Szövetsége MSZMP Budapesti Bizottságának gyerektáborozással kapcsolatos iratai Az 1946-ban alapított Magyar Úttörők Szövetségét 1948-ban egyesítették a cserkészmozgalommal, és vette át annak szerepét. Ettől kezdve kötelezővé vált úttörőcsapatok kialakítása az általános iskolákban. A szocialista időszakban ez a mozgalom volt hivatott a kiskorú fiatalok körében végzett kommunista ideológia terjesztéséért az iskolai intézményeken kívül. Az úttörő munka sokoldalúságát mutatja, hogy a gyerekek dolgoztak az úttörőpostán, úttörővasúton, felvonultak rendezvényeken és írtak ifjúsági folyóiratokba is. Ezen kívül az egyik legkiemelkedőbb tevékenysége a mozgalomnak az úttörőtábor volt. A táborok fő feladata ugyan a politikai nevelés volt, mindemellett viszont jelentősen hozzájárult a közösségépítéshez, valamint sok gyermek számára nyújtott nyaralási lehetőséget. Magyar Úttörők Szövetsége MSZMP Budapesti Bizottságának apparátusi iratai HU BFL XXXV.38.b 4.őe. Gárdista táborozás Kisinócon, 1958. január 5–9. HU BFL XXXV.38.b 66.őe. Táborozásra felkészítő füzet. (1960.) HU BFL XXXV.38.b 76.őe. Táborozási programok táblázata. (1961.) A dokumentumokat válogatta: Kalamár-Papp Rita és Hegedűs Zsófia Nóra főlevéltárosok

A hónap irata – 2026. május

Szovjet katonai topográfiai térképek – Budapest és tágabb környéke (1977–1985) A levéltár térképtári gyűjteménye 2025-ben különböző méretarányú szovjet katonai topográfiai térképekkel gazdagodott. 1992-ben, a szovjet hadsereg Lettországból történő kivonásakor – az elrendelt megsemmisítés helyett – feketén kiárusították a parancsnokság titkos térképtárát is. A világ nagy részét lefedő térképeket ma is árusítja egy rigai térképbolt; innen sikerült a térképeket megvásárolni, részben eredetiben, részben digitális másolatban. A Pulkovo 1942 (Система координат 1942 г., más néven CK–42) a Szovjetunióban bevezetett geodéziai vonatkoztatási rendszer volt, amely a térképészeti és földmérési munkák alapját képezte. A rendszer elnevezését a Szentpétervár közelében működő Pulkovo Obszervatóriumról kapta, amely a szovjet geodéziai hálózat egyik fő alapreferencia-pontja volt. Az itt bemutatott térképek a Gauss–Krüger-féle hengervetületben készültek, a Pulkovo 1942 geodéziai vonatkoztatási rendszer alkalmazásával, magassági alapszintként a balti alapszintet használva. A térképek sajátossága az ipari és közlekedési infrastruktúra részletes ábrázolása: feltüntetik többek között a vasúti csomópontokat, a hidak teherbírását és forgalmi kapacitását, a folyók jellemzőit (folyásirány, sebesség), valamint az útburkolatok típusait is. Kiemelt figyelmet kapnak a stratégiai jelentőségű létesítmények, főként az erőművek, illetve az olaj- és gázvezetékek. Budapest esetében különösen jelentősek a Csepel-sziget ipari létesítményei, a vasúti pályaudvarok és az üzemanyagtárolók ábrázolásai. Ezek a dokumentumok nem csupán kartográfiai források, hanem a 20. század második felének katonai doktrínáit, valamint a hidegháború geopolitikai és stratégiai viszonyait is tükrözik. Magyarország 1955. május 14-én csatlakozott a Varsói Szerződéshez, ami a hazai katonai térképészet szovjet mintára történő átszervezését eredményezte. HU BFL XV.16.h.295/cop6 – Szovjet katonai topográfiai térkép Budapestről, 1:50 000 (1984) HU BFL XV.16.h.295/cop7 – Szovjet katonai topográfiai térkép Budapest és Tatabánya környékéről, 1:200 000 (1984–1985) HU BFL XV.16.h.299/49 – Szovjet katonai topográfiai térkép, Budapest szelvény (Magyarország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia), 1:500 000 (1977) A térképeket válogatta és az ismertetőt készítette: Kovács Viktória levéltáros asszisztens HU BFL XV.16.h.295/cop6 – Szovjet katonai topográfiai térkép Budapestről, 1:50 000 (1984) HU BFL XV.16.h.295/cop7 – Szovjet katonai topográfiai térkép Budapest és Tatabánya környékéről, 1:200 000 (1984–1985) HU BFL XV.16.h.299/49 – Szovjet katonai topográfiai térkép, Budapest szelvény (Magyarország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia), 1:500 000 (1977)

A hónap irata – 2026. április

Szemere Bertalan és Jurkovics Leopoldina hagyatéki ügye HU BFL IV. 1343. i 470/1866. Pesti Visszaállított Városi Törvényszék hagyatéki iratai Szemere Bertalan (1812–1869) utolsó évei és halála A Habsburg–Lotaringiai-ház 1849. április 14-i trónfosztását s az április 19-i Függetlenségi Nyilatkozat kiadását követően megalakult kormány miniszterelnöki tisztét a szabadságharc bukásáig Szemere Bertalan töltötte be. A világosi fegyverletétel után Párizsba emigráló politikus az 1860-as években súlyos anyagi helyzetbe került, ami elmeállapota elborulásához vezetett. A kiállított – a szakirodalomban ismeretlen – francia orvosi bizonyítványok szerint a volt kormányfő, miután késsel támadt feleségére, 1864 decemberében került először elmegyógyintézetbe. A kor neves elmeorvosa, Alexandre Brière de Boismont már ekkor jelezte: páciense az agylágyulás tüneteit mutatja (ez a szervi elváltozás okozta később a halálát). A rövidesen amnesztiával hazatérő Szemere Bertalan állapotát 1865 áprilisában a magyar orvosok is aggályosnak ítélték és a „közbátorság tekintetéből” intézeti elhelyezését javasolták. Élete utolsó éveit a krisztinavárosi Schwartzer-féle elmegyógyintézetben töltötte, ahol 1869. január 18-án érte a halál. Előbb a budai köztemetőben, pár évvel később pedig a miskolci református temetőben helyezték örök nyugalomra. Az iratokat válogatta, illetve az ismertetőt készítette: Nagy Sándor (főlevéltáros) Az iratokat és Szemere Bertalan életének utolsó szakaszát bemutató Levéltári Mozaikok cikket itt olvashatja.

A hónap irata – 2026. március

Életrajzok, igazolások, jellemzések a Magyar Kommunista Párt budapesti irataiban HU BFL XXXV.70.b.7 43. őe. Magyar Kommunista Párt Budapesti Bizottságának kádermunka iratai (1945-1948) Ma már közismert a közszolgálati alkalmazottak 1946. évi ún. B-listás átvilágítása, de tagjainak felülvizsgálatát a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt időről-időre végrehajtotta. A Magyar Kommunista Párt Budapesti Bizottsága fennmaradt apparátusi iratai között, a 43. őrzési egységben láthatunk példákat igazolásokra, jellemzésekre és életrajzokra is, melyek közül hozok jellemző példákat. Érdekesség, hogy az első irat Kádár Jánosról készült, a következők Köböl Józsefről, a párt józsefvárosi és csepeli megszervezőjéről, nemzetgyűlési tagról szólnak, de közlöm Zsófinyec Mihály, a Hofherr és Schrantz Gépgyár, majd a Rákosi Mátyás Művek (Csepel Vas- és Fémművek) igazgatójáról, egy bolgár kommunistáról és a Vasas labdarúgó csapat tagjairól készült jellemzést, valamint egy adatközlésnek feltűntetett feljelentést is. Rácz Attila főlevéltáros

A hónap irata – 2026. február

Az ismeretlen Rajna György HU BFL X.266.f Budapesti Városvédő Egyesület iratai Rajna György hagyatéka Budapest Főváros Levéltára egyik fondjában, közelebbről a Budapesti Városvédő Egyesület iratai között található – külön állagként – a Rajna-hagyaték irategyüttese. Ez a tizenöt kisdobozból és egy nagydobozból álló, közel két iratfolyóméter terjedelmű állag főként a Rajna György által szerkesztett, Budapest köztéri szobrainak katalógusa című, 1989-ben megjelent kötet kutatási anyagait tartalmazza. Bár lényegében ez a monumentális, 653 oldal terjedelmű, helytörténeti munka tekinthető Rajna György főművének, azonban az állag csekély terjedelemben tartalmaz egyéb iratrészeket is: személyes iratokat, levelezést, beszédeket, feljegyzéseket, illetve egy igazi érdekességet, a Rajna György által hosszú évtizedek folyamán készített grafikákat (karikatúrák, portrék és színes vázlatok), festményeket, illetve nyomatokat és metszeteket is. A kiállított alkotásokból jól kirajzolódik egy eleven és színes, alkotói életút, a sokak számára eddig ismeretlen Rajna György gazdag életpályája, amelynek csupán egyik, fontos állomása volt a fővárosi szoborkatalógus elkészítése. Az iratokat válogatta, illetve az ismertetőt készítette: Györgyi Csaba (főlevéltáros)

A hónap irata – 2026. január

1944. július 10-étől a budapesti lakások kiutalásának joga Budapest Székesfőváros és Környéke Lakásügyi Kormánybiztosának kizárólagos hatáskörébe került. A kormánybiztos mindaddig elpusztultnak hitt iratai 2024-ben egy budapesti lakás falaiból kerültek elő. Az iratok közt fennmaradt itt látható névtelen feljelentő levél a korabeli budapesti háborús lakáshelyzetet néhány mondatba sűrítve világítja meg: a zsidóságuk miatt megbélyegzett, csillagos házakba kényszerült budapestiek helyzetét, megüresedett lakásaik sorsát, a kibombázott lakosság helyzetét, a házmesterek és a szomszédok viselkedését. Az irat jelzete: HU BFL VI.91 09_28 A teljes iratot letöltheti innen. A dokumentumot válogatta: Dr. Jakab Réka Az iratokról bővebben a Budapesti Levéltári Mozaikok 2025/13. században olvashatnak.